Egy majdnem százéves szlovákiai magyar nő vesztette el az állampolgárságát

Rimaszombat, 2011. december 3. Tamás Aladárné otthonában. A Rimaszombaton élő 99 éves nyugdíjas pedagógus kétszer már elvesztette magyar állampolgárságát, így vette fel azt újból idén áprilisban. Az idős tanítónőt arról értesítették a szlovák hatóságok, hogy 2011. december 5-én le kell adnia szlovák állampolgárságát igazoló okmányait. MTI Fotó: Vajda János

Érdekes módon Daniel Cohn-Bendit és a hozzá hasonlók most nem verik a tamtamot az európai parlamentben, pedig nem is olyan rég még nagyon tudtak aggódni a magyarokért a sajtószabadság és az új alaptörvény apropóján. Azt már nem is említem, hogy a Benes-dekrétumok megsemmisítésének elmaradása sem akadályozta a korábbi kelet-európai EU bővítést, mert az átjárható és szabad belső piac növelése fontosabb volt, mint az alapvető emberi jogok és minden nemzetközi normával ellentétes még a mai napig hatályban lévő dekrétumok. Gyalázat ez az álszentség és az alkalmazott kettős mérce. Nekünk persze csempézni kell még a disznóólakat is, a tömés csak a magyar libának esik rosszul, tőlünk nyugatra ez abszolút nem gond.

"A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet. Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti."

(forrás: wikipédia)