Sokan nem értették, hogy anno 2006-ban - ÉPPEN MÁRCIUS 15-E ALKALMÁBÓL RENDEZETT ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK ÁTADÓJÁN - Sólyom László miért nem fogott kezet Fekete Jánossal. Bevallom, hogy én sem voltam pontosan tisztában az összes részlettel, de tudtam, hogy az IMF-et lényegében Ő hozta a nyakunkra.
A volt kormányfő beszélt arról is, hogy 1981-ben valóságos csődhelyzetben volt az ország. Mint mondta: volt olyan helyzet, hogy felvetődött: "hétfőn ki tud-e nyitni a Magyar Nemzeti Bank (MNB)?". Rámutatott: egy út maradt, felvetetni magunkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe; az IMF-be és a Világbankba. Németh Miklós szerint Fekete János, akkori MNB-elnökhelyettes "dumálta tele" Kádár János fejét, és miatta duplázódott meg 1985 és 1990 között a magyar államadósság.
"Fekete János ment azzal a szöveggel, hogy Kádár elvtárs pénz van, én hozom" - emlékezett Németh Miklós, megjegyezve: pénz volt, van, meg lesz is mindig a piacon, a tőke létezik. A tervezett reformokat pedig leállították - tette hozzá. A volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy Kádár körül "ott ültek a Raszputyinok".
(forrás: mult-kor.hu - Kádár János meggyónt halála előtt)
Az országunk akkori vezetői - hogy kendőzzék a gazdaság téren a kudarcaikat - az IMF-hez csatlakozva elkezdték nyakra-főre felvenni a kölcsönöket. Az időpont megválasztása különösen szégyenteljes volt, mert március 15-e, ahogy október 23-a is szabadságharcaink szimbolikus ünnepei.
fotó: index.hu
Egy dologra viszont pontosan emlékszem az akkori híradóból :
az IMF ülésen megtapsolták Kádár Jánost, aki csak ennyit mondott:
"...megtiszteltetés ez a fogadtatás, de a nálunk már nem divat a személyi kultusz..."
Vajon miért tapsolhattak az IMF-esek 1982 a magyarországi 50-es éveket is megszégyenítő elánnal? Hát ezért:
Az 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet /Tvr./ 9. cikkelyének 2. szakasza alapján az IMF Magyarországon 1982. óta korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében).
A Tvr. 9. cikkely 3. szakasza mentesíti az IMF-et hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól Magyarország területén, magyar bíróság, az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele. Sőt, még az IMF megvásárolt tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, az IMF viszont bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon /„DEMOKRÁCIA”/. A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek és az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető semmiféle hivatal részére Magyarországon. A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban. A Tvr. 8. szakasza alapján az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon kivéve, ha arról az IMF önként le nem mond. A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon. (forrás:emberiseg.hu)
IX. Cikk
Jogállás, mentességek és kiváltságok
1. szakasz. A Cikk céljai
Annak érdekében, hogy az Alap a ráruházott feladatokat elláthassa a maga területén, valamennyi tag biztosítja a Bank számára a jelen Cikkben meghatározott jogállást, mentességeket és kiváltságokat.
2. szakasz. Az Alap jogállása
Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik, hogy:
(i) szerződéseket köt;
(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;
(iii) bírói eljárást kezdeményez.
3. szakasz. Bírói eljárás alóli mentesség
Az Alap, annak követelései és bárhol meglevő és bárki birtokában levő vagyona mentességet élveznek a bírói eljárás minden formája alól, kivéve, amilyen körben arról az Alap, valamely eljárás céljából vagy valamely szerződés feltételei alapján, mentességéről kifejezetten lemond.
4. szakasz. Egyéb hatósági intézkedés alóli mentesség
Az Alap vagyona és követelései bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól.
5. szakasz. Irattárak mentessége
Az Alap irattárai sérthetetlenek.
6. szakasz. Vagyontárgyak korlátozások alóli
mentessége
Olyan mértékben, amennyiben az a jelen alapokmányban rögzített tevékenysége ellátásához szükséges, az Alap minden vagyona és követelése mentes a korlátozásoktól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól.
7. szakasz. Közleményekre vonatkozó kiváltságok
Az Alap hivatalos közleményeit a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közleményeit.
8. szakasz. Tisztviselők és alkalmazottak mentességei és kiváltságai
Valamennyi kormányzó, ügyvezető igazgató, helyettes, bizottsági tag, a XII. Cikk 3. szakasza alapján kinevezett képviselő, a fenti személyek valamennyi tanácsadója, az Alap tisztviselői és alkalmazottai:
(i) hivatalos minőségben végzett tevékenységük tekintetében mentesek a jogi eljárás alól, kivéve, ha az Alap e mentességről lemond;
(ii) amennyiben nem belföldi honosok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és a devizakorlátozásokat illetően ugyanazon lehetőségeket élvezik, mint más tagok hasonló rangban levő képviselői, tisztviselői és alkalmazottai; és
(iii) utazási lehetőségek tekintetében ugyanazon bánásmódban részesülnek, mint más tagok hasonló rangban levő képviselői, tisztviselői és alkalmazottai.
9. szakasz. Adómentesség
a) Az Alap vagyona, követelései, jövedelme a jelen alapokmányban engedélyezett műveletei és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. Az Alap mentes bármilyen adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelősség alól is.
b) Nem vethető ki adó azon fizetésekre és illetményekre, vagy azok kapcsán, amelyeket az Alap az ügyvezető igazgatóknak, helyetteseknek, tisztviselőknek vagy az Alap azon alkalmazottainak fizet, akik nem helybeli állampolgárok, alattvalók, vagy honosok.
c) Nem vethető ki semmiféle adó az Alap által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra, beleértve azok osztalékát és kamatát, bárki birtokában legyenek is:
(i) amely ezen kötelezvénnyel vagy értékpapírral szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez pusztán annak eredete miatt;
(ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a kibocsátás, a kijelölt vagy tényleges fizetés helye vagy valutája, vagy az Alap bármely hivatalos vagy üzleti tevékenységének helye szolgál.
10. szakasz. A Cikk alkalmazása
Saját területén az összes tag megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy saját jogszabályaiban érvényre juttassa a jelen Cikkben kifejtett elveket és a megtett intézkedésekről az Alapot részletesen tájékoztatja.