Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

Vasárnap este hat órai kezdettel került megrendezésre a községi megemlékezés. Ha cizelláltan szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a megemlékezést szerény érdeklődés övezte, ha nem akkor pedig  azt mondanám, hogy szégyen-gyalázat, hogy ilyen kevesen voltunk. Pedig a közlekedés igen csak zavaró zaját és a záport leszámítva a megemlékezést kár volt kihagyni. Akik halaszthatatlan elfoglaltságuk miatt nem lehettek ott, de szánnak időt az emlékezésre, azoknak ajánlom Raffay Ernő és Szabó Pál Csaba igen színvonalas kiállítását a Trianon Múzeumban. Akiknek nem áll módjukban a közeljövőben Zalaegerszegre utazni, ahol a Trianon vándorkiállítás most látható, akkor kattintson a fenti képre vagy erre linkre és virtuálisan megismerheti a kiállítás teljes anyagát. Azért is érdemes időt szánni rá, mert az alkotók az okokra is rávilágítanak nem csak az okozatokra, így könnyebben megérthetők, átláthatók az összefüggések.