Dr.Klotz Péter: 'Az átlátható falu - a pázmándi önkormányzat kezdeményezései a szervezeti működés átalakítására' c. írását olvasva Török László 1988-ban - Egerszegi Krisztina olimpiai győzelme kapcsán - elhangzott emlékezetes mondata jut az ember eszébe:
"..Hát ilyen nincs! Ilyen nincs és mégis van!.."
Anélkül, hogy párhuzamokat próbálnánk keresni a nem éppen rózsás előzményekben Alsónémedi és Pázmánd között, inkább úgy érdemes olvasni ezt az írást, mintha egy tanulságos mese lenne, ahol persze végül mindig a jó legyőzi a rosszat és a főhősök - az üveghegyen innen, túl az óperencián - boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Miután elolvastuk ezt a 'mesét', azonnal jusson eszünkbe, hogy 'az egyszer volt, hol nem volt' most és itt van, óperencia pedig határos Fejér megyével. Pázmánd közelmúltja tényleg mesebelinek tűnik. A történet annyira idilli, mintha egy minden szempontból ideális vízió lenne.
Nem szabad elfelejteni, hogy - mint minden mesének - ennek a sikertörténetnek is komoly tanulságai vannak. Elsőszámú az, hogy ilyen nincs és mégis van! Pázmánd lakóinak és helyi vezetőinek sikerült valami, amiről eddig azt gondoltuk, hogy lehetetlen. A második tanulság lényegét Majdán Károly, Pázmánd község díszpolgára foglalta össze egy rövid, de annál frappánsabb csattanóval:
"...Pázmánd lakosságának a választáshoz való hozzáállásukat pozitívnak tartom, mert nagy számban részvételüket nyilvánították. Kívánom, hogy a megválasztott képviselő testület tagjai ne éljenek vissza a falu bizalmával és alázattal szolgálják a közjó érdekeit! Mert »a közéleti munkát tiszta kézzel, hideg fejjel és meleg szívvel kell végezni« majd szeretni az embereket..."
Nekünk - némedieknek - nagyon sovány vigasz, hogy nagyrészt a Civil Kapocs Egyesületnek köszönhetően a közérdekű adatok tekintetében biztosított szolgáltatások tartalmi/műszaki tekintetben úgy tűnik (ma még) meghaladják a pázmándi pozitív példát. Nálunk sajnos olyasmi hiányzik, amit nem lehet egy-egy informatikai fejlesztéssel pár hónapon belül megvalósítani. Addig is örüljünk annak, hogy egy másik közösségnek viszont sikerült és bízzunk abban, hogy egyszer, valamikor mi is a pázmándiak nyomdokaiba lépünk.