Június 10-én reggel 9 és 10 órakor került sor a sitt-telep tulajdonszerzésével kapcsolatos iratok és a volt Suzuki telephely tulajdonszerzésével kapcsolatban készült jogi szakvélemény javaslatának megismerése ügyében indított kereseteink másodfokú tárgyalásaira.

Először a Suzuki telephely tulajdonszerzésével kapcsolatos jogi szakvélemény javaslata volt terítéken. A mérlegelés tárgya lényegében az volt, hogy mi is az a személyes adat, mivel azok kivételével szerettük volna megismerni a teljes szakvéleményt. Bírói kérdésre tett választ követően az alperes jogi képviselője rögtön feltette 'a nem  megengedett keresetmódosítás' lemezt, amire általában szokott hivatkozni, de a tanács egyik bírája azonnal helyretette a dolgokat, mivel a bírói kérdésre - szinte szó szerint - a 'személyes adat' törvényi definíciója hangzott el. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy a jelentésben - bár valószínűleg közszereplő(k)ről van szó - nem csak a nevekre nem tartunk igényt, hanem a különböző titulusokra sem, pl. x. y. polgármester, mert abból már egyértelműen visszavezethető lenne dr. György Balázs személye. Az adatigénylésünk tárgya továbbra is az, hogy a jogi szakértő szerint milyen bűncselekmények történhettek, illetve a szakvélemény készítője mit javasolt a képviselő-testület részére.

A bírói tanács tagjainak 'ezt most meg hogy a fenébe fogjuk elutasítani ' arckifejezése ezúttal láthatóan gondterhelt is volt. Feltételezem, hogy egyikük sem szeretne abba az (információink szerint Kaposváron megtörtént) helyzetbe kerülni, hogy esetleg valamikor később egy tárgyalás közben kapják kézhez az azonnali hatályú felmondólevelüket, ahol megszégyenítve, a tárgyalás félbeszakítása után rögtön dobozolhatnának is. Amerikai filmekben látni olyan jelenteket, ahol a kirúgott delikvens mellé azonnal odaállítják a cég biztonsági őrét és kap 5 percet a személyes holmik összepakolására.  Mindenesetre kb. félórányi nem nyilvános tanácskozás után sem tudtak dűlőre jutni, ezért - a tárgyalás berekesztésével - június 19-re tűzték ki az ítélethirdetést.

A sitt-telep tulajdonszerzésével és pályázatával kapcsolatos iratok megismerése ügyében indított kereset először illetékesség miatt hatályon kívül lett helyezve, majd a keresetünk másodszor is elutasításra került. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet és az ítéletet csak később kapjuk meg, ezért nem szeretném előre lelőni a poént.

Annyit viszont érdemes megjegyezni, hogy általunk a tárgyaláson többek között az is kifejtésre került, hogy abban az esetben ha adatgazda - egy szerinte nem pontosan beazonosítható adatigénylés esetén - nem tesz eleget a törvényi kötelességének és nem kér az adatigénylőtől pontosítást, akkor gyakorlatilag bármilyen adatigénylésre mondhatja később, hogy ez számára nem volt egyértelműen beazonosítható vagy értelmezhető. Ebben az esetben is ez a helyzet, mert az adatgazda a kereset beadásáig lényegében semmilyen kötelezettségének sem tett eleget, ezáltal az adatigénylőnek nem róható fel a helyzet kialakulása. A bíróság ugyan egyetértett az okfejtéssel, majd elutasította a keresetet.

Az ítélet kihirdetését követően viszont dr. Reményi Éva tanácselnök bírónő kerek-perec közölte az alperes képviselőjével, hogy "ez volt az utolsó eset", amikor az alperes részéről ezt a védekezést elfogadta. Éppen csak azt nem tette hozzá, hogy legközelebb valami mást találjanak ki, mert így túlzottan kilóg a lóláb és legközelebb nem fogja a hátát tartani. Mindez annyira meglepett, hogy köpni-nyelni sem tudtam, hirtelen képtelen voltam eldönteni, hogy ez most igazán kinek is szól.

Egyre jobban az látszik, hogy magyar bíróságon nekünk nem teremhet babér, ráadásul az Országgyűlés ismét elfogadta az információszabadságról szóló törvény módosítását, ami hatályba lépés esetén a folyamatban lévő kereseteinkre is hatással lehet.

Az ABÉVA Kft. ügyében is a napokban inkább már NAIH vizsgálatot kezdeményeztünk, mert ez a bíróságosdi egyrészt lassú, másrészt költséges, harmadrészt szerintünk nem igazságos.