Vasárnap végleg pont került egy konfliktusokkal és ellentmondásokkal teli történet végére. Alacsony (21,3%-os) részvétel mellett, de meggyőző (86,9%-os) többséggel eldőlt, hogy a régi református temetőben, az összes sírjel elmozdításával és újra elhelyezésével emlékező hely alakuljon ki.
A változást ellenzőknek és a korábban saját maga által vállaltak szerint a Képviselő-testületnek is alá kellene vetnie magát a többség akaratának, mivel senki nem tudott gyakorlatban is működő alternatívát sem fel, sem bemutatni. A megoldás nem tökéletes - ezt a kidolgozók is elismerik - de még mindig a legtámogatottabb működő megoldás. Az elmúlt bő egy évben az ellenzőknek lehetőségük lett volna kidolgozni, megvalósítani és alternatívaként felmutatni egy, a többség számára megnyugtató konstrukciót, de nem sikerült. Az igazság az, amennyiben lett volna ilyen korábban, akkor ez a probléma fel sem merül.
Az adományok ad hoc gyűjtése / adása pedig egy olyan jó szándékú, de nem tökéletes próbálkozás volt, mint amikor egy kreatív, személyhez szóló ajándék helyett pénzt adunk egy hozzánk közel állónak. Az impotencia, az érdektelenség és a közöny keveréke a valós összefogás hiányához, ezáltal egy reális választási lehetőség elmaradásához vezetett. Biztosan nem így lett volna, ha csak félig-meddig szervezetten lettek volna bőven önként jelentkezők, de nem voltak. Egy kimunkált elméleti koncepció sem volt a lehetséges szerveződésre, amire legalább azt lehetett volna mondani, hogy érdemes elgondolkodni rajta. Még csak azt, sem lehet rá mondani, hogy nem volt rá vagy túl rövid volt az idő. Az utolsó utáni pillanatban lehet ötletelni meg különféle ingyenes megoldásokat küldözgetni, de nincs sok értelme.
A Képviselő-testület részéről van egy ígérvény, miszerint a közgyűlés döntését magára nézve kötelező érvényűnek tartja. Ez már nem akaszthatja meg a folyamatot. Elvileg. A Presbitérium tagjai számára talán annyi utólag a tanulság, hogy nagy horderejű ügyekben a közgyűlésre bízni a döntést nem a vezető testület bizonytalanságát vagy döntés-képtelenségének vélelmezését jelenti, hanem egy bölcs gesztus gyakorlását. Bízunk abban, hogy a munkálatok kellő odafigyeléssel és gondossággal, szakszerűen lesznek kivitelezve.