Alakul, mint púpos gyerek a prés alatt

A korábbi gyakorlattól eltérően, az utóbbi hónapokban nem kaptuk meg a zárt ülések jegyzőkönyveinek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános részét.

Álláspontunk szerint az lenti AB határozat egyértelmű: a zárt ülések jegyzőkönyvei a személyes és a törvényi rendelkezés alapján nyilvánosságra nem hozható adatokon kívül közérdekű adatnak minősülnek. A külön törvényi rendelkezés, pedig szerintem az adatvédelmi törvényre utal.

A helyzet külön pikantériája még az is, hogy több zárt ülés jegyzőkönyvét nem csak az Alsónémedi Önkormányzattól, hanem a törvényességi felügyeletet gyakorló Pest Megyei Kormányhivataltól is kikértem. Ezeket az adatokat a kormányhivatal is kezeli - tehát adatgazda - és az Avtv nem ismer elsődleges, illetve másodlagos adatkezelőt.

Alsónémedi Önkormányzata csak a zárt ülésen hozott határozatokat küldte meg határidőre, azt sem teljes egészében, mert a név szerinti szavazás részletei nem váltak megismerhetővé.

A Pest Megyei Kormányhivatal amellett, hogy Avtv-ben meghatározott 15 napos határidőt sem tartotta be, a közérdekű adatokat az adatigénylésben kért módon meg sem küldte. Ráadásul megismerhető közérdekű adatnak szintén csak a zárt ülésen hozott határozatokat titulálta.

Tegnap beadvánnyal fordultam az Újonnan alakult Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és mindkét adatigénylés ügyében kértem az állásfoglalásukat. Az új hatóságnak elvileg 60 napja van az állásfoglalás meghozatalára és a bírósági keresetnél sokkal gyorsabb és egyszerűbb ügymenetre számíthatunk.

Legalábbis elvileg.

32/1992. (V. 29.) AB határozat

3. Az Ötv. 17. § (3) bekezdése a képviselőtestületi zárt ülések előterjesztéseinek és az ilyen ülések jegyzőkönyveinek nyilvánosságát kivétel nélkül kizárja. Az a szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a zárt ülés előterjesztései és jegyzőkönyve tartalmuktól függetlenül legyenek hozzáférhetetlenek a polgárok számára, alkotmányellenes, mert szükségtelenül és aránytalan mértékben korlátozza a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jogot. Az információk visszatartása (nyilvánosságuk korlátozása) nem vonatkozhat általában a dokumentumokra, iratfajtákra (előterjesztésekre, jegyzőkönyvekre). A nyilvánosság körének meghatározásánál a dokumentumok tartalmából kell kiindulni. Alkotmányellenes az olyan szabályozás, amely az iratokat nem tartalmuk szerint minősíti titkosnak. Az iratokban foglalt adatok nyilvánossága abból a szempontból korlátozható, hogy tartalmaznak-e állami, vagy szolgálati titkot, illetve a személyes adatok védelméhez való jog épségének megóvása szempontjából lényeges információt. Az információ csak akkor nem tekinthető közérdekűnek, ha az személyes adat. A közérdekű információ kiadását pedig a törvényi követelményeknek megfelelő titoktartási rendelkezések tilthatják meg. A sérelmezett szabályozás nem az alkotmányos okból védelmet igénylő adatok megóvásának kötelezettségét írja elő, hanem az előterjesztések és a jegyzőkönyv (s ezáltal valamennyi azokban őrzött adat) megismerhetőségét kategorikusan zárja ki. Mivel az ilyen szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságához és a személyes adatok védelméhez való jogot, az Alkotmánybíróság az Ötv. 17. § (3) bekezdését - mint alkotmányellenes rendelkezést - megsemmisítette.

4. Az Alkotmánybíróság az új, alkotmányos jogi szabályozás tartalmára utalva szükségesnek tartja megjegyezni a következőket. A közérdekű adatok nyilvánosságához és megismeréséhez való jog önálló törvényi szabályozása alkotmányos alapot adhat a titokban tartáshoz és a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő érdekek konfliktusában az érdekmérlegelésre. E törvény rendelkezései meggátolhatják az információáramlás indokolatlan akadályozását, a titkos adattárolást elvonhatják a diszkrecionális döntések köréből. Állami szerv vagy önkormányzat által kezelt azok az adatok, amelyek nem személyesek és amelyeket törvényi rendelkezés alapján az erre jogosult szervek nem nyilvánítanak titkossá, bárki számára hozzáférhetőeknek minősülnek. Ezáltal valósítható meg az a követelmény, hogy a polgárok minden közérdekű adathoz hozzájussanak. Nem a polgárnak kell az információszerzéshez érdekeltségét igazolnia, hanem a köz szolgálatára rendelt szervnek kell indokolnia - törvényi okok fennállását bizonyítva - az igényelt információ esetleges megtagadását. Ezzel szemben a személyes adat csak az érintett beleegyezése vagy törvényi rendelkezések alapján, az adatok körének pontos meghatározásával kerülhet nyilvánosságra.