Egyetlen percet, ennyit sem áldozott tegnap az Alsónémedi Önkormányzat képviselő-testülete arra, hogy megemlékezzen a kommunista diktatúrák világszerte 100 milliónyi áldozatáról. 60 másodpernyi néma csendhez különösebb előkészületeket sem kell tenni, beszédet írni, stb. Pedig a képviselő-testületi ülés idén is - ahogy tavaly is - éppen a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára esett. Szép számmal tartottak országszerte megemlékezéseket. Ők nem csak egy percet áldoztak az emlékezés oltárán, hanem annál kicsit többet. Miért nem jutott eszébe senkinek senkinek sem? Pedig nemzeti radikális alpolgármesterünk van, ha másnak nem, hát neki illett volna 'hivatalból' erre gondolni. A pgm és a képviselők is sokkal inkább a saját dolgaikkal, őket közvetlenül is érintő ügyekkel voltak elfoglalva. Talán még az is előfordulhat, hogy egyesek (persze titkon) némi romantikával gondolnak vissza a magyarországi kommunizmus évtizedeire és nem is nagyon erőltetik ezt a dolgot. Pedig Alsónémedi sem lehetett anno mentes a nép nevében, a nép ellen elkövetett gaztettektől, de most egyetlen perc is drága volt arra, hogy azokról emlékezzünk meg, akik életüket a szerencsésebbek csak éveiket voltak kénytelenek áldozni a kommunizmus oltárán. Mára az ideológiát felváltotta az érdek: "...the business of business is business..."   (Milton Friedman)