Csecsemőnek minden vicc új, aggastyánnak pedig rossz a memóriája...

ezért úgy gondoltam, hogy érdemes lenne csokorba szedni a vonatkozó iratokat és a lehető legtárgyilagosabban leírni az Alsónémedi határában égtelenkedő szeméthegy történetét. Biztosan nem minden vonatkozó iratot sikerült összegyűjteni, de - a teljesség igénye nélkül - talán egy átfogó képet kaphatunk. A kérdés nagyon is aktuális, mert néhány napon belül a képviselő-testület döntést fog hozni az ügyben.

Tudomásom szerint a második világháború után a jelenlegi szeméthegy területén az újjáépítés fokozott építőanyag igényének kielégítése érdekében agyagbányászati tevékenység folyt. Innen származhat a korábbi 'cigánygödör' elnevezés is. A rendszerváltás előtt, (az agyagkitermelés után) a meglévő óriási gödör helyén nem hivatalos kommunális hulladék lerakó alakult ki, amit a termelőszövetkezet 'kezelt'. (Tömörített, egyengetett, stb)

Az alsónémedi szemétbánya rendszerváltás utáni története egészen 1990-es évek elejére nyúlik vissza. Dr. György Balázs polgámester Úr egy 1991-es beterjesztés és egy 1992-es képviselő-testületi határozat felhatalmazása ellenére 1993-ban magánszemélyként vett részt a hulladéklerakó tulajdonjogát eldöntő liciten. A liciten a Braun érdekcsoport nyert, 1994 év végén már Acsai Károly egyéni vállalkozóval kötött az Önkormányzat szerződést a (nem hivatalosan működő) hulladéklerakó üzemeltetésére.

Ezen a képen jól kivehető még az 1,8 hektáros hulladékkal félig feltöltött agyaggödör körvolnala.

Itt pedig már mintegy 5 hektáros teljes valójában láthatjuk a lezárt és rekultiválásra váró hulladéklerakót

De ne szaladjunk nagyon előre 1999-ben a terület még inkább a felső képre hasonlított, ekkor adták át Gyálon az ASA regionális hulladéklerakóját, így már az eredeti formájában nem működhetett a szeméttelep: 1999 júliusától hivatalosan sitt-telepként működött tovább. Ekkor még az egykori kb 1,8 hektáros rendezetlen agyaggödör szintje még mindig a környező területek alatt volt.

1999-ben a szomszédos terület is csere útján Acsai Károly birtokába, került. A megállapodás pontosan rögzítette a csereügylet feltételeit: a lerakó inert hulladékot fogadhat, kommunális hulladék nem helyezhető el. A megállapodás egyértelműen fogalmaz arra az esetre, ha ms hulladék is kerül a telepre: saját költségen az eredeti állapotot vissza kell állítani.

A képek alapján döntse el önállóan mindenki, hogy kizárólag inert hulladék került-e beszállításra.

(A képek 2000-2002 között készültek, szó szerint egymást érik a járművek a telepen)

Ennek ellenére nem került érvényesítésre a megállapodásban rögzített eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kitétel és megindult az 1991-es beterjesztésben leírtak szerint a szomszédos - korábban önkormányzati - területekről a homok kibányászása. Ez a fenti képen is jól kivehető. Az akkoriban készült felvételek tanulsága szerint nem csak inert hulladék került a területre. A nyilvánvaló környezetkárosítás ellen már 2000-ben civil tiltakozás indult. A tiltakozás és aláírásgyűjtés eredményeként hatósági ellenőrzésre is sor került, amit elolvasva több aggály mellett az Önkormányzat jegyzője, mint hatóság van megjelölve a fokozott szigorú fellépéshez. A jegyzőkönyvben arról is említés esik, hogy sok szállító jármű a fővárosból szállítja ki a vegyes hulladékot. 2000-ben az Önkormányzatnál ad hoc bizottság alakult a ügy kivizsgálására.

2000 év végén lakossági kezdeményezés is indult a (csereszerződésben rögzítettek szerint) eredeti állapot visszaállíttatására, joggal arra hivatkozva, hogy Acsai Károly megszegte az önkormányzattal kötött szerződést. Bár az eredeti megállapodást az üzemeltető nem tartotta be, mégsem került sor a jogérvényesítésre az eredeti állapot visszaállítása érdekében. A képviselő-testület felé 2000 decemberében külön indítvány is született. Azonban az egyre romló állapotot eredményező folyamat nem állt meg.

2002-re a helyzet tovább romlott az 5 hektáros terület egy része már 6-8 méter magasan a környező területek fölé magasodott, ekkor készült egy videofelvétel is. A 2002-es képeken az engedélyben szereplő inert hulladék szinte nem is fedezhető fel. A területen 2002 áprilisában KDVF is helyszíni ellenőrzést tartott. Az ANTSZ felülvizsgálatot kezdeményezett. Tudomásom szerint valamikor 2000-2002 között ügyészségi feljelentés is született az ügyben, de a kimenetléről nincs tudomásom.

Bár a KDVF ellenőre konkrét jogszabályokra hivatkozva leírja a jegyző illetékességét, de 2002-t követően tudomásom szerint Alsónémedi Jegyzője - mint környezetvédelmi hatóság - nem lépett fel hathatósan az ügyben. Az 5 hektáros terület gyakorlatilag egy 6-8 méter magas heggyé nőtte ki magát. Figyelembevéve a homokos altalaj eltávolítását is a lerakó 500 ezer m3-nél is több nem inert hulladékot is tartalmazhat.

2004 környékén jelentős függőleges és vízszintes túlművelés után a telep lezárásra került. Később az üzemeltető rekultivációs kötelezettsége megállapiításra került, de ez a kötelezettség a mai napig nem került teljesítésre.

Végül valószínűleg nem kis ‘lobbizást’ követően 2009 október 13-án a képviselő-testület döntött arról, hogy a már teljesen megtelt, a fenti adatok alapján elsősorban nem inert hulladékot tartalmazó lerakó tulajdonjogát ajándékozás formájában megszerzi és EU-s támogatásra pályázik.

A tulajdonbavétel előtt korábban az előterjesztők többek között azzal érveltek, hogy Acsai Károly már nem rendelkezik akkora anyagi lehetőséggel illetve vagyonnal, hogy esély legyen a rekultiváció elvégzésére. Erről Acsai Úr írásban külön is nyilatkozik az ajádékozási szerződésben.

2010 őszén az önkormányzati választás kampányának is része volt a szemétbánya ügye.

Akkor még a bennfenteseken kívül senki nem ismerte a pontos részleteket. Az alakuló ülést követően, azt a tájékoztatást kapta az új testület, hogy az önkormányzati társulásból nem lehet kilépni, mert valószínűleg a többi tagönkormányzat perbe fogná a községet a társulásból kilépésből adódóan 'elbukott' pályázati forrás miatt. Nem volt más választás, mint várni.

2011 februárjában az Önkormányzat környezetvédelmi referense azt a tájékoztatást adta, hogy a KEOP pályázat elbírálója hiánypótlás beadását kérte.

Végül 2011. 04. 26-i testületi ülésen Vincze József polgármester Úr azt a tájékoztatást adta, hogy - bár a pályázatot (nem hivatalosan) elutasították és érvényesíteni lehetne a záradékot- az önkormányzat már a terület visszaadásaval sem fog kijönni jól az ügyletből mert már az Önkormányzat ki van jelölve mint rekultivációért felelős, így a képviselő-testület -már-már vicces körülmények között rögtönzött határozat formájában - a társulási tagság meghosszabbítása mellett döntött

A döntést követően 2011. április 28-án jutott el hozzám és adtam közre az ajándékozási szerződést és a megállapodást. A képviselők egy része megismerve az ajándékozás és a megállapodás pontos részleteit, 2011. május 16-án rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezte.

Az alábbi fotósorozat a 2011. májusi állapotokat mutatja be

Jogosan merül fel a sok 'mi lett volna ha'....

Szerintem mit kellet volna másképp tenni ?

1) Először is meg kellett volna szerezni a tulajdonjogot...

Dr. György Balázs Úrnak 1993-ban meg kellett volna szereznie az eredeti 1.8 hektáros hulladéklerakó tulajdonjogát. Ez a későbbiek tekintetében azért lett volna fontos, hogy Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának nagyobb eszköztár álljon rendelékezésére a nemkívánatos folyamatok még időbeni megakasztására. Végülis nem tudott volna a probléma idáig eszkallálódni. 2011. április 19-én megkérdeztük Dr. György Balázs expgm Alsónémedi Díszpolgára Képviselő Urat, de a mai napig még nem méltóztatott válaszolni.

2) 1999-ben nem kellett volna belemenni a csereügyletbe...

A csereügylet révén tudott ilyen gigantikus területi méretet ölteni a lerakó, mert az eredeti területen működő lerakóhoz lett 'hozzácsapva'. Most talán egy sokkal kisebb és nem egy 5 hektáros problémával állnánk szemben. A információim szerint a rekultivációs terv a túlművelésnek köszönhetően 79,000 m3 hulladék megmozgatását, válogatását írja elő.

3) Vissza kellett volna állítattni az eredeti állapotot, akkor még nem volt késő...

Komolyan kellett volna venni 2000-ben a 150 lakos aláírásával támogatott civil tiltakozást és semmissé kellett volna nyilvánítani a jogügyletet, amikor már nyilvánvalóvá vált a pontosan körülírt feltételektől való eltérés. Jogi lépéseket kellett volna foganatosítani az eredeti állapot visszaállítására. Ehelyett minden ment tovább a 'maga útján'.

4) A Jegyzőnek - mint környezetvédelmi hatóságnak is - határozottabban kellett volna fellépnie...

Az ADHOC bizottság, az ellenőrző hatóságok is egyaránt minden esetben úgy nyilatkoztak, hogy a jegyző fokozottabban kísérje figyelemmel a lerakót és szükség esetén avatkozzon közbe. Ehelyett valószínűleg csak formális intézkedések történtek és nem vette igénybe az Önkormányzat az összes rendelkezésére álló lehetőséget. Addig kellett volna ezt megtenni, amíg nem késő.

5) Meg kellett volna akadályozni az előzetes alámélyítést...

Most akár felfoghatatlannak tűnő következményekkel is járhat az a tény, hogy 2000. év környékén a haszon maximalizálásának érdekében alá lett mélyítve a hulladéklerakó területe. A képeken jól látszik, hogy nem 1-1,5 m hanem sokkal nagyobb mértékben lett kiásva, majd hulladékkal feltöltve a terület. Ugyanis a KEOP pályázatban behivatkozott Kvvm rendelet (28. oldal 2.2 pont ) szerint, mesterséges szigetelés nélküli lerakót csak felszámolni lehet, ami tartalmaz szennyező anyagot és közvetlenül érintkezhet a talajvíz maximális szintjével. Az utóbbi hónapokban tapasztalt szokatlanul magas talajvízszinteknél ennek közvetlenül fennállhat a lehetősége.

6) Nem kellett volna elfogadni az ajándékot...

Nem kellett volna belemenni a már rekultivációs kötelezettséggel terhelt ingatlan tulajdonjogának megszerzésébe. Meg kellett volna győződni arról, hogy az eredeti tulajdonos valóban nem képes és semmiképp sem kötelezhető rekultivációs munkák finanszírozására. A képviselők bíztak az előterjesztőben és a korábbi tulajdonosban ahelyett, hogy pontosan körbejárták volna a problémát és megismerték volna a TÉNYEKET.

Mi volt a motiváció?

Kik, mikor, milyen szerepeket vállaltak ebben a szégyenteljes történetben?

A fentiekből nagyjából tudhatjuk.

A 'MIÉRT?'-eket, pedig ki-ki fantáziájára bízom.

Juhász Zoltán - www.civilkapocs.hu

Utóirat: Külön köszönet Dimitrov Péter és Józan Sándor Uraknak a korábbi tevékenységükért és mindannyiunk nevében is megköszönöm a 'korabeli' iratok és videofelvételek rendelkezésre bocsájtását!