Szemétbánya ajándékozás, első menet (Képviselő-testületi ülés 2010. 10.21.)

Ezt sem kommentálnám, mert önmagáért beszél.

2010. 10. 21. Képviselő-testületi ülés Napirend 5.) Tájékoztató a sitt-teleppel kapcsolatban.

Vincze József úgy gondolja, sok ember nem ismeri a sitt-teleppel kapcsolatban történteket, ezért a jelen állapotot ismerteti.
Acsai úrtól az Önkormányzat „ajándékba” kapta a területet, amivel térségi társuláson keresztül pályáztak, hogy rekultiválásra kerüljön a többi teleppel együtt. Az Önkormányzat a második fordulóban csatlakozott a pályázathoz, beadásra került, december 30-ig bírálják el.
170-180 milliós összeget pályázott meg Alsónémedi Önkormányzata, melyben a rézsük túlművelésének felszámolása, új rézsük kialakítása, a terület tetején hulladékőrléssel sík felület létrehozása, vízelvezető árkok létesítése, földdel való takarás, fásítás van benne.

Józan Sándor megkérdezi, mi lesz, ha nem nyernek a pályázaton? Van-e lehetőség kilépni?

Vincze József elmondja, ha nem kerül elbírálásra a pályázat, akkor két lehetőség van, a határidő meghosszabbítása vagy a Polgármester és a Jegyző írásos rendelkezése alapján az eredeti tulajdonos tulajdonába kerül vissza a terület.
Ha nyer a pályázaton, de nem fedezi az összeg a rekultiváció költségét, a megállapodás szerint a volt tulajdonosnak kell kiegészítenie vagy visszaadható a Polgármester és a Jegyző rendelkezése alapján az eredeti tulajdonosnak a terület.

Juhász Zoltán arról érdeklődik, mi van abban az esetben, ha visszaadás esetén nem működik közre az ajándékozó?

Rozgonyi Erik tájékoztatja, hogy ügyvédi okirat készült, egyoldalú jognyilatkozattal visszaadható a terület.

Némedi Rezső megkérdezi, van-e további terv arra, ha visszaadják a területet, mi történjen a teleppel?

Vincze József jelzi, felszólítják a tulajdonost a rekultiváció elvégzésére. 

Dr. György Balázs megerősíti az elmondottakat.

Vincze József az, hogy végrehajtható-e, azt mindenki döntse el.

Dr. György Balázs jelzi, nem az Önkormányzat pályázott, hanem a 30 feletti önkormányzatból álló társulás, EU-s pályázatra. A rekultivációs tervet is Acsai Károlyék készíttettették. Körül van járva, „bástyázva”, hogy az Önkormányzatnak ne legyen költsége, pl. a tagdíjat stb. is Acsaiék fizetik.
Csak önkormányzatok pályázhattak a rekultivációra és nem Alsónémedi volt az egyetlen, aki magántulajdont vett át.

Juhász Zoltán felveti, megnyerik a pályázatot, a rekultiváció elkezdődik és kiderül, hogy ott nem odavaló dolgok vannak és abbahagyják a rekultivációs munkát vagy megemelik a rekultivációs összeget, mi van abban az esetben?

Rozgonyi Erik szerint ilyen biztosan előfordulhat, de bíznak az eddigi vizsgálatok eredményeiben, monitoring kutak vannak stb.

Juhász Zoltán megkérdezi, ilyen esetre is vonatkozik a közokirat?

Rozgonyi Erik nem tudja, meg kell néznie.

Szövényi Eszter jelzi, csak az számolható el költségnek, amit a pályázat tartalmaz, ha veszélyes anyagot találnak, akkor kötelezést rendelhetnek el, azaz kötelezhetik az Önkormányzatot. 
Ha menet közben találnak valamit, akkor az Önkormányzatot kötelezhetik a kármentesítésre, ha nem fedhető fel, ki okozta a kárt. Ha felfedhető, akkor továbbmegy a kötelezés.

Szabó Sándor elmondja, 10 éve költözött ide, sokat járt a bányánál, csúnya seb a településen. 
Úgy tudja, valamikor az Önkormányzat tulajdona volt. 

Dr. György Balázs jelzi, nem. 

Szabó Sándor szerint jó döntést hozott az Önkormányzat azzal a lehetőséggel, hogy költségek nélkül sebet tud begyógyítani. Gondolja, hogy a mostani Képviselők is így döntöttek volna. Nagy lehetőség volt. 

Józan Sándor nem ért egyet azzal, hogy az Önkormányzat a legjobb döntést hozta. Ő nem szavazta meg. Óriási pénzek voltak a vállalkozásban. Ő is feljelentette, amikor meghaladta a szemét magassága a meghatározott mértéket. Többször ráhordott a területre, a szakhatóságok engedélyezték, hordták tovább bele a szemetet. 
Neki kellett volna megcsinálnia a rendbetételt.
A bánya 4-5 méterrel túl van a határon terjeszkedve, nem tudni, mennyi anyagot kell áthordani és kiderülhet közben az is, mi van benne. 
Az Önkormányzatnak lett volna lehetősége a tevékenység megállítására és kötelezni a rekultiválásra. 

Juhász Zoltán arról érdeklődik, volt-e bírságolás a nem jogszerű működés miatt az elmúlt években?

Rozgonyi Erik tájékoztatja, volt, de nincs tudomása mi lett a sorsa, megfellebbezték.

Juhász Zoltán úgy tudja, hogy a Jegyző a környezetvédelmi hatóság.

Rozgonyi Erik tájékoztatja, egyes ügyekben igen, de itt nem.
Némedi Rezső felveti, pl. EU-s pályázatról beszélnek, mi van, ha nem inert hulladékot találnak és a pályázati pénzt vissza kell fizetni?

Dr. György Balázs ismét jelzi, nem az Önkormányzat pályázott, hanem a társulás, amit kértek hozzá, odaadták.

Török Lajosné megjegyzi, az akkori Képviselő-testület szorgalmazta a pályázatot?

Dr. György Balázs tájékoztatja, hogy az Önkormányzat utoljára csatlakozott a társuláshoz, aki a rekultivációs tervet csinálta, az kereste meg Gémesi urat és az Önkormányzatot, így a második fordulóban tudtak belépni.

Némedi Rezső megkérdezi, amikor bevették az Önkormányzatot, készült tanulmány a bányáról?

Dr. György Balázs tájékoztatja, igen, a hatóság csinálta vagy a cég.

Vincze József lezárja a vitát és a vendégeknek adja meg a szót.

Némedi Erika elmondja, hogy salgótarjáni cég vizsgálta a telepet.

Dr. György Balázs ezt nem tudja, Riba Róbert volt a vezető neve.

Rozgonyi Erik jelzi, aki a rekultivációs tervet készítette.

Némedi Erika jelzi, azt állapították meg, nincs „más anyag” a területen, ami miatt veszélyes telepként kellene kezelni.
Az Önkormányzat ezt megfellebbezte-e vagy volt-e döntés, a bezárás mi miatt történt? Jelzések mentek, milyen nyilvántartás nélküli beszállítások voltak, amiatt zárták be a telepet.

Rozgonyi Erik nem állítaná, hogy nincs nyilvántartás. Hatóságok havonta, kéthavonta ellenőrzik a telepet és később a magasság miatt zárták be. Ellenőrzési jegyzőkönyvek készültek (ÁNTSZ, környezetvédelmi hatóság, helyi építéshatóság).


Bálint Sándor kimegy a teremből.
(9 főből jelen van 8 fő)


Juhász Zoltán elmondja, hogy egy jegyzőkönyvben olvasta Szarka Balázs nyilatkozatát, ha az EU rájön a „trükközésre”. Mire célzott?

Rozgonyi Erik szerint vélhetően arra, hogy magánszemély tulajdonos volt, kizárólag a rekultiváció miatt került önkormányzati tulajdonba.

Juhász Zoltán rákérdez, ez nem probléma?

Rozgonyi Erik tájékoztatja, hogy van állásfoglalás, három egybehangzó igen.
A pályázat beadási időpontjában kellett önkormányzati tulajdonban lennie a területnek.

Dr. György Balázs megerősíti, a telep márciusban tulajdonba került és utána a megbeszéléseken több önkormányzatot is felszólítottak, hogy vegyék tulajdonba a telepet, mert később intézkedtek.
Úgy gondolja meg kell várni december 31-et, nyernek-e vagy nem.

Szabó Sándor úgy gondolja, előre kell nézni, a lényeg, hogy a seb eltűnjön.

Dr. György Balázs jelzi, itt marad a seb, nem szedik fel a dombot, takarják.

Vincze József jelzi, nem vitafórum van, határozat hozatalára nincs szükség, csak tájékoztatás volt, bárkinek további kérdése van, tovább tájékozódhat.
A napirendet lezárja.