Rekultivációs kötelezettséggel terhelt Acsai-féle szemétbánya,
senki többet először, másodszor, harmadszor...

Elkelt!

Először: 'Rögtönzött' határozati javaslat 2011. 04. 26.

'Rögtönzött' határozati javaslat alapján 2011. április 26-án még a rekultivációs kötelezettséggel terhelt 'ajándék' megtartása és a társulásban maradás és a pályázatban való részvétel mellett még EGYHANGÚAN döntött a testület:

Másodszor: 'Szemét' ügy újratöltve rendkívüli ülés 2011. 05. 23.

Az első döntés után - 2011. május 4-én - közérdekű adatszolgáltatás formájában megkaptam a szemétbányával tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos megállapodást és ajándékozási szerződést. Némiképp beárnyékolja a képet, hogy a közérdekű adatokat 2011. március 24-én kértem és bírósághoz is kellett fordulnom az ügyben. Az első tárgyalás szeptemberben lesz az ügyben. Az addig még nem ismert és közreadott egyébként közérdekű adatok megismerése után 4 képviselő rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezte. Bár az SZMSZ szerint csak a rendkívüli ülést kezdeményezők által benyújtott egyetlen napirend lehett volna tárgyalható, ezzel szemben több napirendi pont is tárgyalásra került. Ráadásul a szóban forgó napirend is csak "tájékoztatás"-nak indult és a végén névszerinti szavazás lett a vége.

Bálint Sándor Képviselő Úr javaslatát a testület nem szavazta meg, miszerint döntés később, több információ és szakértői vélemény birtokában szülessen.

A vita hanganyaga:

Névszerinti szavazás:

A névszerinti szavazás:

"...vissza adjuk-e a szemétbányát...."

Harmadszor: 'Szemét' ügy megint újratöltve rendkívüli ülés 2011. 05. 26.

Vincze József polgármester Úr a korábbi döntés után mégis úgy ítélte meg hogy a Képviselő-testület az Önkormányzat számára akár beláthatatlan anyagi következményekkel járó döntést hozott, ezért Rendkívüli ülést hívott össze a kérdés újratárgyalására. Nem indult simán, mert először nem volt határozatképes a testület. Bálint Sándor Képviselő Úr hiányzásával fél óra szünet után kezdődött újra végül az ülés. A nagy kockázat és a biztosíték vagy garancia hiánya miatt szükség van a döntés megváltoztatására. A fideszes képviselők nevében Kiss István Viktor Alpogármester Úr a felelős döntéshez szükséges információk hiányának gyakorlatát vetették fel a korábbi szemétbányával kapcsolatos döntések során. Indítványozta egy teljes anyag összállítását, ami az Önkormányzatnál szemétbányával kapcsolatban keletkezett összes iratot tartalmazza és szakértők bevonását is javasolja. A Polgármester Úr azzal védekezett, hogy olyan információkkal nem tud szolgálni, ami nem áll rendelkezésre. Véleményem szerint ez csak részben állja meg a helyét( ajándékozási szerződés, társulási szerződés, stb). Némedi Rezső a Zöldhatósággal történt egyeztetés alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelezés nem lesz egyszerűen 'visszadható' egy bizonytalan anyagi háttérrel rendelkező vállalkozás számára.

Némedi Rezső Képviselő Úr példaként egy másik települést érintő 1000 m3 mindössze 3% veszélyes anyagot tartalmazó inert hulladék feldolgozásával kapcsolatban felmerült 18 millió forintos költséget hozott fel. A mi esetünkben feltételezve egy hasonló helyzetet - amire nagy esély lehet - egy hasonló feldolgozás több mint 5 MILLÁRD forint költséggel járhatna. Véleménye szerint egy ilyen teher beláthatatlan következményekkel járhat: feltételezve jelenlegi igen magas saját bevételeket is 15 évre megakasztana minden beruházást a településen. Itt fontos megjegyezni, hogy jelenleg az Önkormányzat teljes vagyona 5 milliárd ft körül van. Ijesztő forgatókönyv. Az iratok szerint csak inert hulladékot tartalmaz a lerakó, a korábbi és mostani képek nem erről tanúskodnak.

Felmerült, majd végül nem került szavazásra az az igény is, hogy a tulajdonjog visszadása előtt az Önkormányzat megbízásából (Zöldhatóság által is elfogadott) akkreditált cég végezzen próbafúrásokat, hogy minden kétséget kizáróan kiderüljön a veszélyes anyagok jelenléte. Bár Némedi Erika már a korábbi ülésen ülésen az alsónémedi lakosok alkotmányos jogát hozta fel arra, hogy végre minden kétséget kizáróan megismerhessék és tisztában legyenek vele, hogy valójában mit rejt és mekkora veszélyt vagy fenyegetést jelent a lezárt lerakó.

Dr. György Balázs expgm Képviselő Úr szerint az Ő idejében még rendben volt minden, de elvben támogatná az akkreditált vizsgálatot. Ehhez az kell tudni, hogy még 1999-ben is gödör volt a mostani szeméthegy, erről van egy kimerítőnek mondható cikkünk. A cikk első képén nagyon jól látszik, hogy akkor kezdődött az eredeti bánya körbeásása, ki tudja milyen mélyen. Korábban írásban intéztem hozzá egy egyszerű logikus kérdést, de a mai napig a jelenlegi Képviselő, Alsónémedi Díszpolgára, volt Polgármester Úr nem méltóztatott válaszolni.

Ekkora mértékű kármentesítésre pályázati forrás nem áll rendelkezésre. A kármentesítési pályázat felső határa 100,000 m³ hulladék vagy vízbázis veszélyeztetése. Itt a rekultivációs terv szerint is legalább 300,000 m³ hulladékról van szó. A vörösiszap katasztrófa miatt esély sincs külső forrás bevonására a kármentesítéssel kapcsolatban.

Felmerült az a lehetőség is, hogy egyenlőre csak a pályázatból történjen meg a kilépés és a tulajdonjog és a rekultivációs kötelezés átruházása csak szakértők véleményének ismeretében kerüljön megindításra, de nem került szavazásra.

Vincze József Polgármester Úr kitartott a két nap alatt megváltoztatott véleménye mellett és korábbi döntés hatályon kívül lett helyezve és egy azzal ellentétes döntés született:

-az Önkormányzat kilépett a pályázatból

-az Önkormányzat visszadja a telep tulajdonjogát

-az Önkormányzat kezdeményezi a rekultivációs kötelezés visszaírását Acsai Károly vállalkozóra

A kérdés mostantól az, hogy sikerül-e a rekultivációs kötelezést 'visszaadni'?

Vajon be fog-e lépni a korábbi tulajdonos egy másik társulásba, ezzel újabb - környezetvédelmi birságoktól mentes - hónapokat esetleg éveket nyerve a rekultiváció elodázására?

Az ülés teljes hanganyaga:

Utóirat:

A fenti ügyben megpróbáltam a legtárgyilagosabb tájékoztatatást adni, ezért csatoltam a vonatkozó hangfelvételeket is. Szerintem és Vincze József Polgármester Úr szerint is ebben az ügyben most már csak kevésbé rossz döntést lehetett hozni és még közel sincs lezárva az ügy. Én is, mint Némedi Erika korábbi jegyző és képviselő hangsúlyoznám, azt a alapvető jogunkat, hogy legalább megismerhessük a pontos tényeket, hiszen mi élünk vagy dolgozunk(!) a lezárt lerakó szomszédságában. Még akkor is, ha mi lakosok vagy akár még a Képviselő-testület sem tud bizonyos helyzetekben mit tenni. Azzal is tisztában vagyok, hogy sokszor a döntéshozók vannak a legnehezebb, a kívülállók a legkönnyebb helyzetben, néha 'kívülről' észre lehet venni olyan dolgokat, amik 'belülről' nem látszanak. Éppen ezért tartom kiemelten fontosnak az Önkormányzat átlátható működését.

Szerencsére az új testület véget vetett annak régi gyakorlatnak, hogy szinte minden sarkallatos ügyet zárt ülés keretében tárgyaljon, ennek köszönhetően van lehetőségünk és módunk arra, hogy még időben felhívjuk a figyelmet olyan dolgokra, amit talán érdemes lenne újragondolni. Itt fontos megjegyezni, hogy nem könnyű önkritikát gyakorolni és vannak olyan helyzetek, amikor olyan ellentétes döntések születnek, amit megmagyarázni nem vagy alig lehet.

Ugyanakkor csak azok hozhatnak esetleg rossz döntéseket, akik egyáltalán csinálnak valamit és a tévedések is csak akkor válnak hibákká, ha időben nem javítják ki őket. A tévedéseket pedig nem titkolni kellene, hanem levonni a tanulságot és nem elkövetni újra meg újra.

De abban is biztos vagyok, hogy a fentiek ismeretében most már mindenki felteszi a kérdést magában vagy magának:

Miért és hogyan
juthattunk el idáig?