A Képviselő-testület  2011.05.26-i jegyzőkönyve

Mostanában - talán a jegyző személyének változásai miatt - akadozva kerülnek föl az anyagok a község honlapjára, pedig tudtommal a jegyzőkönyveknek az ülést követő 30 napon belül el kellene készülnie. Bár javasoltam, de a 'visszaadás' előtt nem fog készülni feltáró jellegű vizsgálat a szemétbányáról, pedig csak akkor tudhatnánk meg a hulladéktestet elérte-e az utóbbi években drasztikusan emelkedő talajvízszint. A korábbi alámélyítés mértékéről legjobban az alábbi képről meggyőződni.

A Hírmondó 2011. júliusi számában egy polgármester tollából a bánya visszaadásának körülményeiről a következőket olvashatjuk:

...A Képviselő-testület döntött a szemétbánya tulajdonjogának visszaadásáról. Az Önkormányzat nem kíván a rekultivációban részt venni. Sajnos, elõreláthatólag ez a terület még sokáig a település szégyenfoltja lesz. Ebben a kérdésben jó döntést nem lehet hozni! A lerakat kialakulását kellett volna megakadályozni, ezt a 2000-2004 között működő Testület elmulasztotta. 2006-ban az Önkormányzat, föld eladásával hozzájárult a lerakó további növekedéséhez. Külön kell választani azt a folyamatot, ami a mostani állapot kialakulásához vezetett, a kialakult helyzet kezelésétől. Véleményem szerint, célszerű lett volna a rekultiváció elvégzése. Az esztétikai seben kívül óriási környezeti veszélyt jelent a rekultiválatlan bánya. A tavalyi évben például több mint 40.000 m3 csapadékvíz mosta át a halmot. Ennek nagy része a talajvízbe került. Reménykedünk, hogy a talajvíz gyors áramlása miatt kellően felhígul a talajba jutott szennyeződés, és nem fog veszélyt jelenteni a környék és Alsónémedi kertészeti gazdálkodására. Azt még megjósolni sem lehet, hogy az Önkormányzatnak kerül-e, illetve mennyi pénzébe fog kerülni az egész bányaügy...

Kétségtelen, hogy a 2000 és 2004 között működő Testület felelőssége a legnagyobb ebben a 'szemét' ügyben, ugyanakkor újra felhívnám a figyelmet arra, hogy ténylegesen  1991. december 16-án is kezdődött a bánya 'újkori' története.

A hivatal, mint hatóság és az önkormányzat testületeinek azóta eltelt 20 éve, pedig Acsai Károly 'kiszolgálásáról' szólt. Előbb a szomszédos önkormányzati terület használati szerződése, később az eredeti állapot visszaállítása helyetti ingatlancsere vezetett a lerakó mai, nagyjából 5 hektáros kiterjedéséhez. A csereszerződésben persze nagyon kikötötték, hogy hulladék elhelyezése nem történhet, de ugyanúgy, mint a Suzuki telephelynél vagy a szemétbánya tulajdonszerzésénél semmilyen garancia sem védte az önkormányzatot. (És később a fülük botját sem mozgatták...)

MEG IS LETT AZ EREDMÉNYE.

Most már szinte tehetetlenek vagyunk és ugyan bízhatunk a talajvíz áramlásában - ahogy egy polgármester is írja a hírmondóban -  de egy gigantikus méretű szemétheggyel van dolgunk és az ördög tudja mi van benne.

Fő a pozitív hozzáállás: ha később esetleg élelmiszer-zöldségeket tilos lesz termelni, még ott vannak az energianövények meg a sóderbányák. Az üzemanyag egyre drágább, a sóderbányák meg amúgy is jönnének, mint a tsunami.

A mostanában megvalósuló felszíni vizek regionális monitoring rendszere pedig előbb vagy utóbb lehetőséget fog biztosítani arra, hogy tisztán lássuk az esetleges környezetkárosítás mértékét.