Reméljük az időjárás nem fog keresztbe tenni és remélhetőleg vihar nélkül megússzuk az első KISTÓI SZOMSZÉDÜNNEPET. Rossz idő nincs csak rossz felszerelés - szokták mondani -  de érthető módon nem viharkabátot terveztünk partiszerkónak. Egyenlőre reménykedünk, mert nagyon nem tehetünk mást.

A sitt-telepünkről szóló - A pénz nem ehető c. - filmünk készítésekor szerettünk volna betekintést kapni az Alsónémedi Önkormányzat képviselő-testületének 10 évnél régebbi zárt üléseinek jegyzőkönyveibe.

Tudniillik az igazán izgalmas dolgok  már akkor is zárt ülésen történtek.

feladó: Civil Kapocs < Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. >
címzett: "Dr. Percze Tünde" < Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. >;"szabone.juli" < Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. >
dátum: 2012. január 23. 15:40
tárgy: Közérdekű adatigénylés 2012. 01. 23.

Tisztelt Jegyző Asszony!

Kérem tegyék lehetővé, hogy személyesen betekinthessek az Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének:

1.) 1996-2000 közötti időszak nyílt üléseinek jegyzőkönyveibe és előterjesztéseibe.

2.) Az összes rendelkezésre álló olyan zárt ülés jegyzőkönyvébe, ahol az ötv-ben meghatározott 10 év már lejárt.

Üdvözlettel:
Juhász Zoltán

A nyílt ülések jegyzőkönyveibe persze gond nélkül kaptunk betekintést, a tíz évnél régebbi zárt ülések jegyzőkönyvei érdekes módon nem akarództak kinyílni, pedig a NEM-en kívül bármilyen kompromisszumot elfogadtunk volna. Ebből is bírósági kereset lett, ami egy röpke évre elveszett az igazságszolgáltatás útvesztőiben. Minden jó, ha vége jó: megkerült. Szándékosan hivatkoztunk a 10 évnél régebbi jegyzőkönyvekre, mert ebben a halmazban már nem lehetne hivatkozni a döntés előkészítését szolgáló adatokra.

Az esélytelenek nyugalmával futottunk neki az első tárgyalásnak. Kíváncsian vártuk, hogy ezúttal a sapka vagy füstszűrő lesz a probléma, netalán mindkettő. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy valaha ennyire képtelen dolgok lesznek leírva egy ítéletben. Vajon hogyan és hányféleképpen lehet értelmezni azt, hogy '10 évig nem nyilvános'?. Vajon kellően beazonosítható lesz-e az, hogy 'az összes rendelkezésre álló' meg az, hogy '10 év már lejárt' vagy az  '10 évnél régebbi'. Az lesz-e a gond, hogy tíz-et számmal írtam ráadásul arabbal és nem rómaival.

Szóban csak annyi volt az indoklás, hogy a bíróság végre nem hajtható kötelezést nem fog kiadni, ami új elemként jelent meg az eddigi gyakorlathoz képest. Az írásos indoklásban a halmazok bírósági értelmezése is eléggé egyedi, mert a bíróság álláspontja szerint az volt a baj, hogy a tíz évnél régebbi jegyzőkönyveket kértem általában és nem úgy, hogy 1991-2002 közötti időszakra vonatkozóakat. Ez a nyakatekert megfogalmazás - hogy 10 évnél régebbi - jogosan haladta meg az alperes számítási kapacitásait.

A bíróság szerint az adatigénylés beazonosítása olyan számítási-értelmezési terhet rakott volna a hivatal dolgozóira, ami lényegében megbénította volna törvényes működést. Valószínűleg hetekig kellett volna egész napos bréjnsztormingokat tartani igazságügyi nyelvészek és matematikusok bevonásával, hogy teljes bizonyossággal lehessen kijelenteni, hogy mit jelent a 'tíz évig nem nyilvános' meg az, hogy 'az összes rendelkezésre álló 10 évnél régebbi jegyzőkönyv'.

Világos ugye? Úgy kellett volna kérni, hogy 1991. január 1. 0 óra 0 perc 0 másodperc és 2002. december 31. 23 óra 59 perc 59 másodperc között időintervallumban keletkezett jegyzőkönyveket szeretném látni. Szerintem, ha így kértem volna, akkor az adatigénylés azért nem lett volna kellően beazonosítható, mert nem jelöltem meg, hogy mely időszakokban értettem nyári és mely időszakokban értettem téli időszámítás szerint az időintervallumot és persze azt sem jelöltem, hogy melyik naprendszer melyik bolygója melyik időzónáját kell alapul venni az intervallum értelmezéséhez. Az ezzel ellentétes jogértelmezés pedig a közfeladatot ellátó szerv számítókapacitásának totális lefagyásához vezetne és pont.

Az utolsó rendkívüli testületi ülésen többek között döntés született két ÁROP (Államreform Operatív Program) pályázaton való indulásról is. "...ÁROP-1.A.6 pályázat célja a civil és lakossági kapcsolatok fejlesztése..." Az ülésen Zagyva Gabi beszélt bővebben a pályázat lehetőségeiről: a helyi civil szervezetekkel a kapcsolattartás javítása, akadálymentesebb honlap, szerződések nyilvántartása, a testületi anyagok, előterjesztések, határozatok kereshető formában. Zene füleimnek. Jól hangzik: Egy belülről építkező, nyíltságon, a lakosok hiteles és teljes körű tájékoztatásán alapuló működés kialakítása. Minőségi változás lenne! Főleg ahhoz képest fényévnyi, hogy 2010-ben - az akkori szabályzat szerint - még magnókazettát kellett volna hoznia az érdeklődőnek, ha meg szerette volna ismerni az ülések hangfelvételét. (Még szerencse, hogy nem gramofonhengert.) Magnókazettát már akkoriban sem nagyon lehetett kereskedelmi forgalomban kapni, de még bolhapiacokon is csak  imitt-amott lehetett látni. Az érdeklődés valószínűleg ennek megfelelő volt, a 'felülmúlhatatlan' minőségről nem is beszélve.

"Amúgy sincs rá igény.." Ez volt a válasz, amikor 2010-ben ezt a kérdéskört feszegettük. Persze, hogy nem volt igény, mert be kellett volna bumlizni az önkoriba a hétvégén a bolhapiacon megszerzett kazival, majd később visszamenni egy valószínűleg használhatatlan felvételért. Az azonosítás nélküli megismerés gyakorlatilag kizárt volt, a nehézkességről nem is beszélve. Őszintén szólva mi sem voltunk teljesen biztosak abban, hogy mekkora is lesz pontosan az érdeklődés az általunk rögzített és közreadott több száz órányi testületi ülésen készült felvételekre. Az érdeklődés - hál' Istennek- minden képzeletünket felülmúlta. A testületi és bizottsági tagokat is csak az első pár hónapban feszélyezte a vágatlan felvételek nyilvánossága.

A testületi és bizottsági előterjesztések is megküldésre kerülnek elektronikusan, bár ott sem ártana - az összelapátolás helyett - kissé rendszerezettebb formába önteni az állományokat. Ne legyünk maximalisták, akit érdekel az majd kibogozza magának. Amit viszont meg kell említeni, hogy a képviselő-testület általában ötvenezer forintokon rendszeresen szokott hosszasan rugózni, de most úgy szavazta meg a 9+4 millió forintos munkákat, hogy az ülésen még az árajánlatok sem kerültek kiosztásra. Nem szeretnénk a kákán is csomót keresni, de egy minimális körültekintés - több szem többet lát alapon - nem ártott volna. Az egyik előterjesztés ugyan tartalmazott mérőszámokat: "...2.635 m2 nyomvonal korrigálás, gréderezés, tömörítés, tükörképzés, 388 m3 útalap építés kullékavicsból, hengeres tömörítés,  út felületzárása murvával, 208 fm földárok kialakítás..." Ha papír alapon nem is, de legalább elektronikusan ildomos lett volna megküldeni a részletes ajánlatokat.

Az adóhátralékok kérdése már - ebben a ciklusban is - több képviselő-testületi ülésen felmerült. Az Alsónémedi önkormányzat honlapjára tegnap került fel a hetente frissülő  ún. adóslista.

"Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55/B (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbiakban közzé tesszük a helyi adóhatóságnál a százezer – magánszemélyek esetében az ötvenezer – forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózók nevét (elnevezését), lakóhelyét, telephelyét, adóazonosító/adószámát és az adótartozás összegét."

Ezt a megoldást javasoltam akkor is, amikor megszületett a 277/2011 (XI.29.) sz. határozat, mert a nyilvánosságnak sok esetben ennek nagyobb visszatartó ereje lehet, mint bármi másnak. Nem kellett volna szóbeszédre hivatkoznia Vincze őstermelő Józsefnek sem, amikor valaki több százezer forintos ügyeiről beszélt, hanem feketén-fehéren le lett volna írva, hogy ennek meg ennek ennyi meg ennyi tartozása van. A nyilvánosságra hozatal feltételei már korábban megvoltak, de mostanáig arra semmi jel nem utalt, hogy erre sor is fog kerülni. Nem lehet tudni, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt meglebegtette-e az adósoknak a hivatal ezt a lehetőséget vagy csak egyszerűen - aki bújt, aki nem - felrakta a listát a honlapra.

A nyilvánosságra hozatal hatása elsősorban a magánszemélyek vonatkozásában lehet számottevő, főleg egy olyan kis közösségben, mint Alsónémedi, ahol szinte mindenki ismer mindenkit.

Meghívó és előterjesztések >>>

"Az államfő az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosításáról a Kövér László házelnöknek küldött levelében azt írta, álláspontja szerint az a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. ... A köztársasági elnök felidézte, hogy az úgynevezett Info-törvény új bekezdéssel egészült ki, amely kizárja az Info-törvény alkalmazását a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra. .... Áder János emellett idézi levelében azt a passzust, amely arról szól, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.
Álláspotja szerint a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványainak mélységére és terjedelmére való utalással. A közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, hogy mi az a tartalmi tájékoztatás, ami már egy ellenőrző szerv "kényszerjellegű" adatbetekintési körébe vonható - fogalmazott az államfő.
Szükségesnek nevezi, hogy a jogalkotó megalkossa azt a jogszabályt, amely a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat határozza meg. Áder János rámutat: ezen aggályok különösen nagy hangsúlyt kapnak azért is, mert a módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell....
A parlament kivételes sürgős eljárásban fogadta el április 30-án azt a fideszes indítványt, amely alapján az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni...." MTI 2013. május 9., csütörtök 9:02

Egy rossz törvényre nem egy még rosszabb alkotása lenne a jó válasz. A visszaélésszerű adatigénylésekre Alsónémedi Önkormányzata is folyamatosan hivatkozik, bár ez még nem szerepel a jelenleg hatályos info tv-ben. Furcsa egybeesés, hogy általában nem a terjedelem, hanem az igényelt adatok  érzékenysége váltja ki  a kapacitáshiányt vagy az értetlenséget. Arról nem is beszélve, hogy emiatt jogosan kritizálhatna minket az Európai Bizottság.

Ma volt a sitt-lerakóval kapcsolatos (ajándékozási) szerződés érvényessége ügyében indított kereset (első) másodfokú tárgyalása. Dr. Reményi Éva elnökletével tárgyaló bírói tanács szeptember 11-ére tűzte ki a következő tárgyalást. A felperes jogi képviselőjének be kell csatolnia az első rekultivációs kötelezését, az alperes önkormányzatnak pedig 30 napon belül pontosan meg kell neveznie, hogy a szóban forgó megállapodás melyik bontófeltételt jelöli meg a meghiúsulás indokaként. A felperes jogi képviselője hivatkozott az elsőfokú eljárásban tanúként meghallgatott dr. György Balázs és Riba Róbert urak által tett nyilatkozatokra. Érdekesség, hogy az alperes jogi képviselője - dr. Galambos Eszter -  szerint Riba úr (akkor)  százmillió forintra becsülte a rekultivációs munka költségeit. Rögtön eszembe jutott az Acsai-féle dupla haszon aranyköpés: "...kihordjuk a földet, behordjuk a szemetet...". Ha mai áron tényleg százmilliós a rekultiváció valós költsége, akkor miért 335 millió forint szerepel a  rekultivációs terv-ben a 37. oldalon (+ áthalmozás még vagy 70 millió)? Rásózzuk ingyen az önkormányzatra a kötelezést és esetleg a rekultiváción is keresünk egy-kétszázmilliót???

Fotó: Hernádi Levente Haralamposz / Index

Budapest négy közösségi kertjének körülbelül 250 parcelláján hat-hétszáz ember termel ma zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket a saját hasznára. Idén a fagyok miatt csak április végén indult meg az ültetés, a legtöbb parcella már be van vetve, de vannak néhányan, akiknél még a tavalyi gaz sincs kihúzva. Nekik igyekezniük kell az első kapavágásokkal, mert a nyilvántartás szerint legalább százan várnak a helyükre.

A Kortárs Építészeti Központ, amelyik a város élhetőbbé tételét, a zöld felületek növelését tűzte ki célul, a külföldön már jól bevált community garden mintájára 2012 tavaszán a Millenárisban nyitotta meg az első közösségi kertjét, a Lecsós Kertet, amit a nyolcadik kerületi Tömő utcában a Leonardo kert követett. Mindkét kertben 88-88 darab, 5-7 négyzetméter területű parcella van, amelyeken szigorúan vegyszermentesen termelnek „a büszke pesti parasztok” – ahogy Gábor definiálja magukat. Teljess cikk az index.hu-n >>>

Meghívó és előterjesztések >>>

Kiegészítés >>>

Ma olyan kiegészítés került az Info tv-be, amire hivatkozva bármely adatkezelő, szinte bármilyen szituációban hivatkozhat. A 'mélység' és a 'terjedelem' új értelmeket kaphatnak. Noha az sem volt életszerű, hogy kapacitáshiányra hivatkozva korábban egyáltalán nem lehetett megtagadni adatszolgáltatást. Ha valamit, akkor Brüsszel ezt a magas labdát biztosan le fogja csapni.

Ki és hogyan fogja eldönteni, hogy mi az 'ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű' adatigénylés?